A trianoni békediktátum igazságtalan és megalázó részletei máig homályosak számunkra. Lássuk be, az évtizedek tudatos elhallgatásának… eredményeként a mai generációk vajmi keveset tudnak erről. A szerződés aláírását megelőző tárgyalásokon a magyar kormányzat mindent megtett az igazságosabb béke érdekében. Gróf Teleki Pál vezetésével magyar tudósokból álló csapat elkészítette a Kárpát medence etnikai viszonyait híven bemutató vörös térképet, a Carte Rouge-t, míg Gróf Apponyi Albert, a magyar békedelegáció vezetője, 1920. január 16-án kapott lehetőséget a magyar elképzelések bemutatására a győztes nagyhatalmak vezetői előtt a párizsi francia külügyminisztériumban. Filmünk 1918-től követi végig az eseményeket, mikor Teleki a bolgár front elvesztése után rájön, szükség lesz egy térképre. Ezzel már kissé megkésett a magyar vezetés, de érezték fontosságát. Különös jelentőséget éreztek, hogy elkészüljön. Teleki minden követ megmozgatott. Nem volt könnyű dolga, hiszen a fennálló helyzetben rengeteg rázúduló nehézséggel kellett megküzdenie. Segítségül hívta a kor legfontosabb szakembereit és Popovics Sándor pénzügyminisztert. Apponyi gróf kicsit később kapcsolódott be, szerepe onnantól válik jelentőssé. Célunk a történet objektív, pátoszmentes elmesélése. A térkép aztán 1920-ban különös jelentőséggel bírt a magyar békeküldöttség párizsi tárgyalásai során. Az ország sorsáért felelősséget érző kiemelkedő személyiségek állnak filmünk középpontjában, akik megpróbáltak mindent megtenni Magyarország egyben tartásáért. Akiket vállalkozásuk reménytelensége sem tántorított el attól, hogy végigjárják az útjukat. Nem hősöket, hanem igaz embereket akartunk közelebb hozni a mai kor közönségéhez. Meggyőződésünk szerint a történelmi filmek a balladák szerepét átvéve segíthetnek a múltbeli traumák társadalmi feldolgozásában. A film szakértők szokványos interjúkban történő megszólaltatása helyett két narrátorral – Reviczky Gábor és Szalóczy Pál – készül. Ők kalauzolják a nézőt, miközben kidolgozott játékfilmes jelenetekkel, archív bejátszásokkal megelevenedik a történet. Reviczky a nemzetközi nagypolitika történéseit ismerteti, míg Szalóczy belső hangként, autentikus forrásokra építve, Gróf Apponyi hangján szólal meg, aki visszaemlékezik kicsit később, a történtek után. A filmet szomorkás fricskaként az epilógus zárja, ahol megtudjuk, hogy a Gróf Teleki által szerkesztett vörös térképet (Carte Rouge) 1923-ban érdemesnek találják Amerikában a publikálásra… Tovább

1988-ban, kevéssel a vasfüggöny leomlása előtt vagyunk Magyarországon. Ekkor már mindenki igényelhet világútlevelet, kinyíltak a határok,… felszabadult az utazás lehetősége. A vonat és a busz azonban nagyon drága, még nincsenek olcsó megoldások (pl. fapados járatok), és az embereknek nincs pénzük arra, hogy külföldre utazzanak. Mit ér a szabadság, ha nem lehet élni vele? Európa felfedezése olyan erős és természetes igényként jelentkezik, hogy egyáltalán nem számít, milyen úton válik lehetségessé. Az Európába vágyódó három jóbarát, Ákos, Laci és Petya valahonnan megkapja egy srác telefonszámát, aki hamis vonatjegyeket árul. Megbeszélnek vele egy találkozót a Nemzeti Múzeum lépcsőjére. Miután megkapják a jegyet, látják, hogy rossz minőségű hamisításról van szó. A jegydealer elmondja, hogy ezzel ne foglalkozzanak, mert sokan utaztak már ilyen jeggyel. A fiúk annyira amatőrnek találják a jegyet, hogy úgy döntenek, nem használják fel. Fogadnak, hogy ők ennél jobb hamisítványt tudnak csinálni, és elkezdik visszafejteni a szálakat. A pályaudvarok nemzetközi pénztáraiba bekukkantva kifigyelik, hogyan dolgoznak a pénztárosok. Rájönnek, hogy a jegyeket kézzel írva, indigóval (Kék Pelikan) töltik ki, és a másolat kerül az utashoz, míg a golyóstollal írt „eredeti” példány a MÁV-nál marad. Összerakják az összes pénzüket, felváltva a pénztárokhoz állnak, és annyi jegyet vásárolnak, amennyi csak a pénzből kijön. Egy budapesti belvárosi bérház egyik lakásában megkezdődnek a kémiai kísérletezések a jegyekkel… Tovább

Egy fiatal amerikai nőt Rómába küldenek, hogy az egyház szolgálatának szentelje életét. Ott azonban olyan sötétséggel találkozik,… ami kétségeket ébreszt tulajdon hitében, s egy borzongató összeesküvésre is fényt derít, aminek célja, hogy biztosítsa a megtestesült gonosz világra jövetelét. Tovább

A trianoni békediktátum igazságtalan és megalázó részletei máig homályosak számunkra. Lássuk be, az évtizedek tudatos elhallgatásának… eredményeként a mai generációk vajmi keveset tudnak erről. A szerződés aláírását megelőző tárgyalásokon a magyar kormányzat mindent megtett az igazságosabb béke érdekében. Gróf Teleki Pál vezetésével magyar tudósokból álló csapat elkészítette a Kárpát medence etnikai viszonyait híven bemutató vörös térképet, a Carte Rouge-t, míg Gróf Apponyi Albert, a magyar békedelegáció vezetője, 1920. január 16-án kapott lehetőséget a magyar elképzelések bemutatására a győztes nagyhatalmak vezetői előtt a párizsi francia külügyminisztériumban. Filmünk 1918-től követi végig az eseményeket, mikor Teleki a bolgár front elvesztése után rájön, szükség lesz egy térképre. Ezzel már kissé megkésett a magyar vezetés, de érezték fontosságát. Különös jelentőséget éreztek, hogy elkészüljön. Teleki minden követ megmozgatott. Nem volt könnyű dolga, hiszen a fennálló helyzetben rengeteg rázúduló nehézséggel kellett megküzdenie. Segítségül hívta a kor legfontosabb szakembereit és Popovics Sándor pénzügyminisztert. Apponyi gróf kicsit később kapcsolódott be, szerepe onnantól válik jelentőssé. Célunk a történet objektív, pátoszmentes elmesélése. A térkép aztán 1920-ban különös jelentőséggel bírt a magyar békeküldöttség párizsi tárgyalásai során. Az ország sorsáért felelősséget érző kiemelkedő személyiségek állnak filmünk középpontjában, akik megpróbáltak mindent megtenni Magyarország egyben tartásáért. Akiket vállalkozásuk reménytelensége sem tántorított el attól, hogy végigjárják az útjukat. Nem hősöket, hanem igaz embereket akartunk közelebb hozni a mai kor közönségéhez. Meggyőződésünk szerint a történelmi filmek a balladák szerepét átvéve segíthetnek a múltbeli traumák társadalmi feldolgozásában. A film szakértők szokványos interjúkban történő megszólaltatása helyett két narrátorral – Reviczky Gábor és Szalóczy Pál – készül. Ők kalauzolják a nézőt, miközben kidolgozott játékfilmes jelenetekkel, archív bejátszásokkal megelevenedik a történet. Reviczky a nemzetközi nagypolitika történéseit ismerteti, míg Szalóczy belső hangként, autentikus forrásokra építve, Gróf Apponyi hangján szólal meg, aki visszaemlékezik kicsit később, a történtek után. A filmet szomorkás fricskaként az epilógus zárja, ahol megtudjuk, hogy a Gróf Teleki által szerkesztett vörös térképet (Carte Rouge) 1923-ban érdemesnek találják Amerikában a publikálásra… Tovább

Hogy bebizonyítsa rátermettségét, Belu veszélyes útra indul nagymamája utolsó akaratának beteljesítése miatt. A film március 28-tól a mozikban.

Kit hívsz, ha nagy baj van? Kihez fordulnál segítségért, amikor szellemek piszkálnak, kísértetek kísérleteznek veled, vagy hazajáró… lelkek dúlják fel a házad? A válasz egyértelmű: a Szellemirtókhoz! De ma már nem ugyanaz a négyes száll be a legendás autóba, amikor riasztás érkezik. Viszont a híres New York-i tűzoltótorony nem változott: az új szellemirtók, a Spengler család tagjai itt találkoznak az eredeti csapattal, akik, mint kiderül, nem mentek nyugdíjba: szupertitkos kísérleti laboratóriumot hoztak létre, hogy még magasabb szinten űzhessék a szellemszakmát. Csakhogy rátalálnak egy ősi műtárgyra, amelyből elszabadul egy gonosz erő – és az öregeknek meg a fiataloknak össze kell fogniuk, hogy megmentsék a világot az új, és mindennél fagyosabb jégkorszaktól. A legendás film összes legendás szereplője (Bill Murray, Dan Aykroyd) visszatér, hogy az új generációval (Paul Rudd, Finn Wolfhard) együtt keverjék a humort a sci-fivel, a hátborzongatást a laza dumákkal. Tovább

Hogy bebizonyítsa rátermettségét, Belu veszélyes útra indul nagymamája utolsó akaratának beteljesítése miatt. A film március 28-tól a mozikban.

Az Amerikai Egyesült Államok egysége szinte teljesen megtört. Az ország mélyen megosztott, polgárháború tört ki. A demokrácia és… az alkotmány mintha már régen álmok lennének, miközben Washingtonban az elnök immár harmadik ciklusát tölti a Fehér Házban. A mellette maradt fegyveres erők főparancsnokaként háborút visel Texas és Kalifornia ellen, és brutális légicsapásokkal támadja a lázadó amerikaiakat. Az elnök minden katonai erőfeszítése ellenére a két államot nem lehet legyőzni - épp ellenkezőleg. Minél jobban közeledik a függetlenség napja, annál közelebb kerülnek Washingtonhoz a kaliforniai és texasi csapatok. Hogy az igazság ne bukjon bele a háborúba, néhány újságíró továbbra is lelkiismeretesen végzi a munkáját, és életük kockáztatásával tudósítanak a legveszélyesebb helyekről. Tovább

Kit hívsz, ha nagy baj van? Kihez fordulnál segítségért, amikor szellemek piszkálnak, kísértetek kísérleteznek veled, vagy hazajáró… lelkek dúlják fel a házad? A válasz egyértelmű: a Szellemirtókhoz! De ma már nem ugyanaz a négyes száll be a legendás autóba, amikor riasztás érkezik. Viszont a híres New York-i tűzoltótorony nem változott: az új szellemirtók, a Spengler család tagjai itt találkoznak az eredeti csapattal, akik, mint kiderül, nem mentek nyugdíjba: szupertitkos kísérleti laboratóriumot hoztak létre, hogy még magasabb szinten űzhessék a szellemszakmát. Csakhogy rátalálnak egy ősi műtárgyra, amelyből elszabadul egy gonosz erő – és az öregeknek meg a fiataloknak össze kell fogniuk, hogy megmentsék a világot az új, és mindennél fagyosabb jégkorszaktól. A legendás film összes legendás szereplője (Bill Murray, Dan Aykroyd) visszatér, hogy az új generációval (Paul Rudd, Finn Wolfhard) együtt keverjék a humort a sci-fivel, a hátborzongatást a laza dumákkal. Tovább

Az Amerikai Egyesült Államok egysége szinte teljesen megtört. Az ország mélyen megosztott, polgárháború tört ki. A demokrácia és… az alkotmány mintha már régen álmok lennének, miközben Washingtonban az elnök immár harmadik ciklusát tölti a Fehér Házban. A mellette maradt fegyveres erők főparancsnokaként háborút visel Texas és Kalifornia ellen, és brutális légicsapásokkal támadja a lázadó amerikaiakat. Az elnök minden katonai erőfeszítése ellenére a két államot nem lehet legyőzni - épp ellenkezőleg. Minél jobban közeledik a függetlenség napja, annál közelebb kerülnek Washingtonhoz a kaliforniai és texasi csapatok. Hogy az igazság ne bukjon bele a háborúba, néhány újságíró továbbra is lelkiismeretesen végzi a munkáját, és életük kockáztatásával tudósítanak a legveszélyesebb helyekről. Tovább

A MOST VAGY SOHA! lenyűgöző látványvilágú, nagyszabású történelmi kalandfilm a márciusi ifjakról és a napról, amely megváltoztatta… a magyar nemzet történelmét. Tovább

Ma legendaként emlékszünk rá: bátor és tántoríthatatlan, egyszerre tudásvággyal és igazságvággyal teli emberként. Akit nem véletlenül… emlegetnek így: az anyák megmentője. A saját korában viszont egészen másképp látták. A többi magyar orvos, akivel együtt dolgozott a bécsi szülészeti klinikán, őrültnek hitte: hiszen nem érdekelték a császárváros örömei, csak a munkájának élt. Az osztrák orvosok elviselhetetlenül erőszakosnak tartották: kizárólag egy cél lebegett a szeme előtt, a rábízott anyák egészsége; és a szent ügy érdekében áthágott minden akadályt, megszegett minden szabályt. Főnöke, a klinika vezetője (Gálffi László) számára pedig ő volt az élő, kellemetlen lelkiismeret: mert ha Semmelweis doktor elmélete igaz, és a szülészorvosok terjesztik a kórt, amelybe annyi szülő nő belehalt, akkor ők mind gyilkosok… És dolgozott mellette egy szülésznő (Nagy Katica), aki meglátta benne azt, akit senki más: a szerelemre és megnyugvásra vágyó férfit. Tovább

„Irigylem a japánokat” – írta Van Gogh a testvérének, Theónak. A film alapjául szolgáló kiállításon – VAN GOGH & JAPÁN az… amszterdami Van Gogh Múzeumban – láthatjuk, hogy miért. Bár Vincent van Gogh soha nem járt Japánban, ez az ország volt rá és művészetére a legnagyobb hatással. Nem érthetjük meg Van Goghot anélkül, hogy ne értenénk meg, hogyan érkezett a japán művészet a 19. század közepén Párizsba, és milyen mély hatást gyakorolt olyan művészekre, mint Monet, Degas és mindenekelőtt Van Gogh. A japán művészetet kínáló, új párizsi galériák meglátogatása, majd saját Japán-képének kialakítása – alapos kutatás, metszetgyűjtés és más művészekkel folytatott részletes megbeszélések révén –, azaz Van Gogh japán műalkotásokkal való találkozása új és izgalmas irányt adott munkásságának. Elhagyta Párizst és Dél-Franciaországba távozott – egy olyan helyre, amely szerinte a lehető legközelebb állt egyfajta idealizált Japánhoz –, s az ezt követő termékeny és mégis problémás éveket mind abban az összefüggésben kell szemlélni, hogy Van Gogh a japán hatásokat a saját akarata szerint hajlította, és magát egyértelműen ázsiai előzményekkel rendelkező modern művészként határozta meg. Van Gogh művészetének e kevéssé ismert szeletében láthatjuk, milyen fontos volt Japán tanulmányozása. A forgatócsoport – s vele mi, nézők – nemcsak Franciaországba és Hollandiába, hanem Japánba is eljut, hogy tovább vizsgálja azt a figyelemre méltó örökséget, amely Van Goghra oly nagy hatással volt, és amely őt azzá a művésszé tette, akit ma ismerünk. Tovább

A trianoni békediktátum igazságtalan és megalázó részletei máig homályosak számunkra. Lássuk be, az évtizedek tudatos elhallgatásának… eredményeként a mai generációk vajmi keveset tudnak erről. A szerződés aláírását megelőző tárgyalásokon a magyar kormányzat mindent megtett az igazságosabb béke érdekében. Gróf Teleki Pál vezetésével magyar tudósokból álló csapat elkészítette a Kárpát medence etnikai viszonyait híven bemutató vörös térképet, a Carte Rouge-t, míg Gróf Apponyi Albert, a magyar békedelegáció vezetője, 1920. január 16-án kapott lehetőséget a magyar elképzelések bemutatására a győztes nagyhatalmak vezetői előtt a párizsi francia külügyminisztériumban. Filmünk 1918-től követi végig az eseményeket, mikor Teleki a bolgár front elvesztése után rájön, szükség lesz egy térképre. Ezzel már kissé megkésett a magyar vezetés, de érezték fontosságát. Különös jelentőséget éreztek, hogy elkészüljön. Teleki minden követ megmozgatott. Nem volt könnyű dolga, hiszen a fennálló helyzetben rengeteg rázúduló nehézséggel kellett megküzdenie. Segítségül hívta a kor legfontosabb szakembereit és Popovics Sándor pénzügyminisztert. Apponyi gróf kicsit később kapcsolódott be, szerepe onnantól válik jelentőssé. Célunk a történet objektív, pátoszmentes elmesélése. A térkép aztán 1920-ban különös jelentőséggel bírt a magyar békeküldöttség párizsi tárgyalásai során. Az ország sorsáért felelősséget érző kiemelkedő személyiségek állnak filmünk középpontjában, akik megpróbáltak mindent megtenni Magyarország egyben tartásáért. Akiket vállalkozásuk reménytelensége sem tántorított el attól, hogy végigjárják az útjukat. Nem hősöket, hanem igaz embereket akartunk közelebb hozni a mai kor közönségéhez. Meggyőződésünk szerint a történelmi filmek a balladák szerepét átvéve segíthetnek a múltbeli traumák társadalmi feldolgozásában. A film szakértők szokványos interjúkban történő megszólaltatása helyett két narrátorral – Reviczky Gábor és Szalóczy Pál – készül. Ők kalauzolják a nézőt, miközben kidolgozott játékfilmes jelenetekkel, archív bejátszásokkal megelevenedik a történet. Reviczky a nemzetközi nagypolitika történéseit ismerteti, míg Szalóczy belső hangként, autentikus forrásokra építve, Gróf Apponyi hangján szólal meg, aki visszaemlékezik kicsit később, a történtek után. A filmet szomorkás fricskaként az epilógus zárja, ahol megtudjuk, hogy a Gróf Teleki által szerkesztett vörös térképet (Carte Rouge) 1923-ban érdemesnek találják Amerikában a publikálásra… Tovább

Minden idők egyik legnagyobb sportrivalizálása zajlott a nyolcvanas években a német Audi és az olasz Lancia között. A két autógyártó… legnagyobb összecsapása az 1983-as rali-világbajnokságon játszódott le. Dávid és Góliát küzdelmében a toronymagas esélyes az Audi volt. A Lancia az innováció és merészség kombinációjával szállt szembe vele. Autó és autó, versenyző és versenyző, mérnökök és mérnökök feszültek egymásnak egy olyan korban, amikor egy autóverseny eredménye közvetlenül befolyásolta az autóértékesítéseket. Az autentikus utazás a nyolcvanas évekbe és a látványos autóversenyek egyedülálló élményt kínálnak nemcsak a sportautók kedvelőinek. A Verseny a győzelemért méltó követője a közelmúlt autóversenyes filmjeinek. A Hajsza a győzelemért és Ferrari után ezúttal a rali-világbajnokság fénykorába kaphat betekintést a néző. Tovább

„Irigylem a japánokat” – írta Van Gogh a testvérének, Theónak. A film alapjául szolgáló kiállításon – VAN GOGH & JAPÁN az… amszterdami Van Gogh Múzeumban – láthatjuk, hogy miért. Bár Vincent van Gogh soha nem járt Japánban, ez az ország volt rá és művészetére a legnagyobb hatással. Nem érthetjük meg Van Goghot anélkül, hogy ne értenénk meg, hogyan érkezett a japán művészet a 19. század közepén Párizsba, és milyen mély hatást gyakorolt olyan művészekre, mint Monet, Degas és mindenekelőtt Van Gogh. A japán művészetet kínáló, új párizsi galériák meglátogatása, majd saját Japán-képének kialakítása – alapos kutatás, metszetgyűjtés és más művészekkel folytatott részletes megbeszélések révén –, azaz Van Gogh japán műalkotásokkal való találkozása új és izgalmas irányt adott munkásságának. Elhagyta Párizst és Dél-Franciaországba távozott – egy olyan helyre, amely szerinte a lehető legközelebb állt egyfajta idealizált Japánhoz –, s az ezt követő termékeny és mégis problémás éveket mind abban az összefüggésben kell szemlélni, hogy Van Gogh a japán hatásokat a saját akarata szerint hajlította, és magát egyértelműen ázsiai előzményekkel rendelkező modern művészként határozta meg. Van Gogh művészetének e kevéssé ismert szeletében láthatjuk, milyen fontos volt Japán tanulmányozása. A forgatócsoport – s vele mi, nézők – nemcsak Franciaországba és Hollandiába, hanem Japánba is eljut, hogy tovább vizsgálja azt a figyelemre méltó örökséget, amely Van Goghra oly nagy hatással volt, és amely őt azzá a művésszé tette, akit ma ismerünk. Tovább

Kit hívsz, ha nagy baj van? Kihez fordulnál segítségért, amikor szellemek piszkálnak, kísértetek kísérleteznek veled, vagy hazajáró… lelkek dúlják fel a házad? A válasz egyértelmű: a Szellemirtókhoz! De ma már nem ugyanaz a négyes száll be a legendás autóba, amikor riasztás érkezik. Viszont a híres New York-i tűzoltótorony nem változott: az új szellemirtók, a Spengler család tagjai itt találkoznak az eredeti csapattal, akik, mint kiderül, nem mentek nyugdíjba: szupertitkos kísérleti laboratóriumot hoztak létre, hogy még magasabb szinten űzhessék a szellemszakmát. Csakhogy rátalálnak egy ősi műtárgyra, amelyből elszabadul egy gonosz erő – és az öregeknek meg a fiataloknak össze kell fogniuk, hogy megmentsék a világot az új, és mindennél fagyosabb jégkorszaktól. A legendás film összes legendás szereplője (Bill Murray, Dan Aykroyd) visszatér, hogy az új generációval (Paul Rudd, Finn Wolfhard) együtt keverjék a humort a sci-fivel, a hátborzongatást a laza dumákkal. Tovább

A Challengers a feltörekvő profi tenisztehetségek számára rendezett bajnokság. Itt kerül egymással szembe Art és Patrick. Akik nagyon… jól ismerik egymást. Évekkel korábban elválaszthatatlan cimborák voltak. Egészen addig, míg meg nem ismerkedtek Tashival (Zendaya), aki nemcsak a legjobb volt a pályán, hanem a legvonzóbb is. A két srác egyszerre kezdett ki vele, egyszerre nyomultak rá, és egyszerre kaptak bíztató jeleket. A szőke srác kiszámítható, fegyelmezett és sikerre éhes. A barna bohém, laza és játékos. Tashi nem tud választani köztük. Aztán mégis. Aztán mégsem. Telnek az évek és a három szerelmes fiatal között nem szakadnak el a kötelékek: csak kibogozhatatlanul összegubancolódnak… Tovább